Ecset és tűpárna

Nagy gyűjtögetők vagyunk, ezt el kell ismernem. 

De mit csináljak, ha olyan szép a világ? Nálunk egy kirándulás után a csomagtartó fakéregdarabokkal, kavicsokkal, falevéllel, termésekkel van tele. Én is kiveszem a részem, naná. Ezeket a kis fadarabokat több körben gyűjtögettem, éppen pont franciacsatnak. Úgyhogy nagyon örülök, hogy végre kipróbálom!

Amire szükséged lesz hozzá:

Fadarabok

Súrolókefe

Franciacsat alap

Ragasztópisztoly

Valami csiszolóeszköz, én a kis Dremel fúrómat használtam. 

Sniccer, ha másképp nem megy.

Válaszd ki a fadarabodat. Nem könnyű, de dönteni kell. Meg kell kicsit takarítani, lesúrolni. Próbáld rá a franciacsatot. Látni fogod, hogy egy kis homorú vájatot kell kialakítani benne, hogy szépen belesimuljon a csat. 

Én a kis Dremel fúrómmal csiszoltam ki a vájatot, de a másik csatnál nekiestem sniccerrel, direkt, hogy kipróbáljam, és azt kell mondanom, hogy lehet, hogy rosszul néz ki, de egy ceruzahegyezésen edződött anyukának ez nem lehet akadály. 

Ha kész van a vájat, portalanítsd, mondjuk egy súrolókefével, próbáld bele a franciacsatot. Jó? Na, akkor mehet a ragasztás. A legegyszerűbb módon egy ragasztópisztoly segítségével ragasztd fel a csatot, és kész is vagy!

Csináltam egy nagyobbat is. 

Tetszik? Jó munkát!

Általában marokköveket gyűjtök, amik nincsenek előkészítve medálnak. Az, hogy hogy kerüljön a nyakamba, feladja a leckét. Az előző posztban egyszerű makramé technikával foglaltam körbe őket. Most megmutatom, hogy rézdróttal hogyan ügyeskedtem. 

Ezt az ötletet a gyerkőcöm óvónénijétől lestem el. Éppen azon gondolkoztam, hogyan tudnám úgy felkötni a köveket, hogy minél több látsszon a kő felületéből, amikor megpillantottam az óvónéni nyakában egy csodás opált. Dróttal volt körbefonva, na nem egészen úgy, ahogy most én elkészítem,hanem sokkal szebben, mívesebben, és még gyögyök is voltak talán melléfűzve, nekem azonban elindította az agyamat arra, hogy ki kellene próbálnom valami hasonlót ehhez, és ahhoz az ötlethez, ami az agyamban textilből már félig összeállt. 

Lehet, hogy azért eresztem ilyen bő lére, hogy mentegetőzhessek kicsit, ugyanis ez egyáltalán nem a szakterületem, ahogy mi magunk közt az ilyesmit nevezzük, "megbindzsiztem" a nyakláncokat. 

Bindzsizés következik. 

Amire szükséged lesz hozzá:

Ásványok, kövek

Vékony drót

Fogó, amivel a drótot könnyebben megbindzsizheted. 

Valami bőrszíj vagy szalag, amire a medál kerül. 

Az ötlet lényege, hogy a követ közrefogja két olyan "karika", ami kisebb, mint a kő, így nem tud kiesni egyik oldalon sem. A két "karikát" pedig összefűztem, hogy egymáshoz képest se mozduljanak el. Ennyi az egész. 

A drótot hajtsd félbe, úgy, hogy hosszabb legyen majd a munkadarabod, mint a kő kerülete. Egy harmadik szálat hajts hozzá, ami a fűzés lesz. Ez legyen hosszabb. Mondjuk, kétszer akkora. Vágd le. 

Fogd a kezedbe a két szálat. A harmadik szálat először rögzítsd egy-két tekeréssel az egyik oldalra, majd egyik dróttól a másikig lazán fond körbe cikk-cakkban, ahogy a képen látod. Nem kell szorosra, jobb, ha mozog. 

Tedd rá a követ, és óvatosan vond be. A két tartószálat tekerd össze úgy, hogy tartsa majd a követ. Kisebb legyen, mint a kő kerülete. Egyik oldalon, másik oldalon. Ha ügyes vagy, a fűzés szépen rásimul a kövecskédre. 

A medál tartó szemét úgy alakítottam ki, hogy addig tekergettem a maradék drótot, amíg ki nem alakult egy szem. Maradékot le kell vágni. Felfűzöd és kész. Nem baj, ha sánta kicsit, annál nyersebb az egész. 

Én készítettem is rögtön egy pár ilyen medált.

Remélem, kedvet kaptatok!

Jöhet a következő?

Szép köveket néhány ügyes csomóval a nyakadba akaszthatod. 

Amire szükséged lesz hozzá:

Kövek. Az én válogatásomban csiszolt és csiszolatlan marokkövek, és egy sóderkavics is van, amit a kisfiamtól kaptam ajándékba. A férjem szerint az lett a legszebb. 

Különféle zsinórok, hímzőfonal.

Vágj le 4db kb. 120 cm-es szálat a hímzőfonalból. Középen csomózd össze mind. Osz szét négy csoportra, vagyis két-két szálra. Csomózd össze őket. Utána válaszd szét a párokat, és a szomszédaival csomózd össze, majd még egyszer ugyanígy. 

Tedd bele a követ, és a tetején mind a nyolc szálat csomózd össze. Kész vagy. Én négyes fonással összefontam a szárakat. Próbáltam lefilmezni, de egyelőre vállalhatatlan. A négyes fonás lényege, hogy az egyik oldalon egy fonalat "kerülsz meg", amásikon meg kettőt. Próbáld ki, menni fog. 

A magnezitemnél pedig egyszerűen csak elhelyeztem egy-egy csomót a két szár alján, és tetején is. Ez azért jó, mert nem fogsz belegabalyodni, amikor fel szeretnéd venni.  A szárak végét én egyszerűen csak megcsomóztam, hosszú nyaklánc lesz, simán fel lehet venni.

Hogy tetszik? Szerinted is a sóderkavics a legszebb?

A hatévesem hajtogatta, a négyévesem kiszínezte. 

Miközben szerkesztettem a képeket az előző bejegyzésemhez, a gyerekek körülöttem sündörögtek. A nagyobbik kisfiamnak nagyon tetszettek a fázisfotók, el is meséltem neki szavakkal, majd kérte, hajtogassak neki egyet. Hajtogattam. Ő kiszínezte. 

Utána térült-fordult, és hozta a sajátját! Meghajtotta, kiszínezte, aztán jött a következő. Ezt a kicsi kapta, kiszínezte ő is. 

Próbáljátok ki ti is!

Nem kell hozzá más, csak A4-es papír, és színes ceruza. A papírt vágjátok négyzet alakúra, és kezdődhet a móka. 

Jó szórakozást!

Szeretek tavasszal vidám kis girlandokat tenni az ablakba. 

Idén origami pillangókat gondoltam. Réges rég letöltöttem már hozzá mindenféle leírást, de most próbáltam ki először. 

Szükséged lesz hozzá:

Origami papírra. Na ez az, amit én idén sehol sem kaptam, dehát van itthon minden, találtam is szép papírokat. 

Sniccer

Vonalzó

Vágólap

Valamilyen cérna, vagy fonal, amire felfűzöd.

Tű, amivel felfűzöd. 

Tűpárna. Csak a cím kedvéért, no meg, mert a képen is van. 

Ha négyzet alakú origami papírral dolgozol, nagyon könnyű dolgod lesz. A következő néhány képet át is lapozhatod. Ha azonban hozzám hasonlóan mindenféle színes papírból dolgozol, akkor először fel kell vágnod a papírokat négyzet alakú darabokra. Négyzetrácsos vágólap mellett könnyen felvághatod, ha nincs ilyened, akkor a jó öreg derékszögű vonalzó lesz a megoldás. Készíthetsz egy sablont is magadnak, és azt körberajzolva is kivághatod, bár szerintem az nem lesz szép. Én 10x10cm-es négyzettel dolgoztam. 

Most jön a hajtogatás. Leírom, de lehet, hogy a fotókat nézve egyszerűbb. 

1. Hajtsd félbe a papírt a lapátlók mentén. Mindkét oldalon, ugyanabba az irányba. Ha mintás papírt válsztottál, akkor a fehér oldala látsszon most.

2. Fordítsd meg a papírt. Hajtsd félbe a papírt az átlók mentén, mindkét oldalon, ugyanabba az irányba. Ha félbe van hajtva, most a színes oldalát lásd a papír háromszögnek. Akkor jó. 

3. A hajtásvonalak mentén hajtsd b a papírt úgy, hogy egy háromszöget kapj. Ha kicsi négyszöget kaptál, csak fordítsd ki az egészet, úgy háromszög lesz. 

4. Hajtsd a háromszög csúcsait fel, a felső csúcshoz. 

5. Fordítsd meg a hasára az egészet.

6. A középső csúcsot hajtsd fel, de ne pontosan, hanem egy kicsit magasabbra, hogy a tetején egy kis háromszögnyit át tudj majd hajtani. A lepke szárnya szépen alakul a kezed alatt, érzed is, hogy nem kell a meghajtani végig, csak középen. 

7. Hajtsd be azt a kis háromszöget, ez lesz a feje. Fordítsd meg a lepkét. 

8. Hajtsd félbe a kezedben úgy, hogy a kis háromszög-fej belül legyen. 

9. Kész. Kép. 

Tűvel, cérnával fűzd egymásra a pillangókat. Én alulról kezdtem, és úgy öltöttem, hogy alulról a hasa felől szúrtam, felülről vissza, majd a két öltés között fölfelé vissza, így felül van a cérna, és jöhet a következő. Nekem így lettek ilyen szépen szálldosó pillangók, ha máshogy csináltam, a hátukra fordultak szegénykék. 

Egy faágra tettem a fotó kedvéért, de az ablakba szoktam lógatni ezeket, a karnisra. 

Sikerült?

Hogy tetszik?

Jöhet a következő?