Ecset és tűpárna

Megnőtt a mentám, lehet szárítani!

A menta közkedvelt kerti fűszernövény lett a közelmúltban azon nagyszerű tulajdonsága folytán, hogy terjed, mint a gyom, igénytelen, és kiirthatatlan. Finom illata van, jól megy a limonádéhoz, és még élénkít is. 

A mentát virágzás előtt kell begyűjteni, évente többször is akár. Én júniusban és szeptemberben jutok oda. Idén kicsit előbb jött a nagy meleg, úgyhogy már lehet is szedni a mentát. Kb. 15 cm szárat hagyok a tövén, hogy növekedjen. Javaslom, hogy hagyj szabadon is nőni egy keveset, hogy egész nyáron legyen friss mentád!

Szárítás előtt nem kell megmosni a szárakat, de csak a levelek használhatók, ezért a szárakról óvatosan le kell őket tépkedni. Próbáltam már szárítás után fosztani meg a levelektől, mentánál ez nekem nem ment jól. Szellősen terítsd, és hűvös, árnyékos, szellős helyen szárítsd meg. Néhány naponta forgasd meg! 

Mentás limonádé:

1l víz

1 citrom leve

2 ek cukor

1 szár menta levele, összetörve.

A limonádét készítsd el a szokásaid szerint, és ízesítsd mentalevelekkel. A leveleket érdemes kicsit megtörni, hogy intenzívebb legyen az íze. 

Menta tea:

A szárított mentaleveleket leforrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk, és leszűrjük. Ízesítés nélkül is nagyon finom!

Itt van még néhány ötlet, i is próbálok belőle néhányat!

Egy szép ásványt csomózott karkötőnek is elkészíthetsz. 

Próbáld ki!

Amire szükséged lesz hozzá:

Ásvány marokkő, 

Hímzőfonal

Feszítsd ki a fonaladat, és hurkold rá a többit. Így:

Egy követező fonalat is feszíts ki, és csomózd rá a szálakat. 

Fogd a követ a kettő közé, és szorosan kösd meg őket. A felső szálakat az alsóra csomózva eltűntetheted. Válaszd két egyenlő részre a szálakat,és makramé teshnikával csomózd meg a karkötő szárát. Használd a fantáziád! A makramé posztjaim segítenek a munkában!

Én többféle vastagságot is kipróbáltam. Vékony spárgát, és vékony horgolófonalat is. A spárgát abba is hagytam, de a másikat befejeztem. 

Kísérletezzetek! Jó móka!

Ezeket a jó kis ingeket patchworkhöz tettem félre. A házban lakó titokzatos párnahuzateltűntető szörny azonban keresztülhúzta a számításaimat. Nem, baj patchworkre is marad még!

Villámgyors párnahuzatvarrás követezik. Ingből.

Amire szükséged lesz hozzá:

Ing, 

olló,

mérőszalag,

varrógép.

Mérd le a kispárnát, és vágd ki a téglalapot az ingből. 

Így ahogy van, vagyis, hogy a színe van felül, varrd össze körben. Dolgozz keskenyen, vagy vágd keskenyre a végén a szélét. 

Fordítsd ki, és varrd össze újra, úgy, hogy a kifordított széle a két varrás közé essen. 

Már csak egyszer kell kiforítanod, tedd bele a kispárnát, és gombold össze. Kész! 

Az ing aljából még pont kijön két bevásárlózsák, ha éppen arra van szükséged! Nézd meg a tegnapi bejegyzést!

Ha tetszenek a posztok, kövesd a blogot a facebookon, vagy az intsán!

Készíts bevásárlózsákot a kidobásra ítélt pólókból!

A ruhákat majdnem a végtelenségig lehet pakolgatni, rakosgatni. Főleg a gyerekruhákat. Megveszed újan, vagy használtan, utána jó a következő gyerekre, tovább lehet ajándékozni egy még kisebbnek, lehet adni-venni a bolhapiacon, jó lesz koszolósnak a kertbe, festősnek az alkotáshoz, de előbb utóbb elérkezik a pillanat, amikor már TÉNYLEG nem jó semmire. De! Még ekkor is jó törlőkendőnek! De ha már a műhelyből is folyik a törlőkendő, akkor készítsünk belőle bevásárlózsákot!

Amire szükséged lesz hozzá: 

gyerekpóló,

olló,

tű,

cérna,

vagy varrógép,

biztosítótű, 

zsinór.

Vágd fel a pólót a képen látható módon. Lehet egyszerűen egyenesen elvágni hónaljnál, de szerettem volna egy kicsit kevesebbet veszíteni az eredeti anyagból. 

Varrd össze az alját. Majd hajtsd félbe, és varrd össze a sarkokat is. Fordítsd ki. 

Az a szuper, hogy a pólók, ingek, szoknyák alja zseniálisan előre fel van hajtva! Így a bújtatóval már nem kell foglalkoznunk! Ez egyik végén óvatosan bontsd ki a varrást, vagy mivel lyukas, tönkrement pólókról van szó, egy elegáns vágással vágj rajta még egy lyukat, és fűzd be a zsinórt. Csomózd meg, és kész!

Kész van már az eperlekvárod?

Régebben hozzá se kezdtem volna a lekvárfőzéshez. Ilyenkor gyerekkorom gigantikus lekvárfőzései jutottak eszembe. Tengernyi gyümölcs, befőttesüvegek hada, na, nem, kösz szépen. 

Aztán egyszer olvastam egy cikket arról, hogy ezt lehet 1 kg gyümölccsel is csinálni. Sőt, ha ilyen kicsiben próbálod, lehet ízesíteni, variálni, próbálkozni, és ami a legfontosabb, lehet élvezni ezt az egészet.

Ez a forradalmi gondolat azonnal lezavart a piacra, és fél óra múlva kész volt életem legfinomabb málnalekvárja. Azóta se csináltam jobbat. Ellenben mindenféle lekvárral pakolom tele a polcot. Az első versenyző minden évben az eper!

Hozzávalók:

1 kg eper,

60 dkg cukor,

fél citrom leve, 

1 csomag Dzsemfix Extra 2in1.

1 kg gyümölcsből kb 4 db kicsi befőttesüvegnyi lekvár lesz. Egyszerre maximum 2 kg-nak állok neki. De ha valaki durván nyomja, tőlem! Az arányokat tartsd meg, a mennyiségeket szorozd be!

Az epret válogasd ki, csumázd le, és mosd meg! Öntsd rá a cukrot, és hagyd állni egy kicsit, amíg levet ereszt. Utána add hozzá a fél citrom levét, és forrald föl! Botmixerrel törd össze a gyümölcsöt! Forrald, amíg jól esik. Én az 5 perces lekvárra esküszöm, mert annak a legfrissebb az íze. Az old school lekvárok íze a hosszú főzési idő miatt karamellásabb. Ez ízlés dolga, ha rövid neked az öt perc, addig főzöd, amíg olyan íze nem lesz, amilyet szeretsz. A habot a tetejéről muszáj leszedni, mert csúnya lesz tőle a lekvár az üvegekben. Ha úgy érzed, készen állsz az üvegbe töltésre, add hozzá a dzsemfixet, és forrald még egy percig. Utána zuttyantsd bele a megtisztított üvegekbe. Csavard rá a tetejét, fordítsd fel gyorsan, és hagyd fejenállni 5 percig. Utána fordítsd vissza, tedd be dunsztba, és takarítsd fel a romokat. Az egész fél óra. Na jó, egy. Ez így azért vállalható, nem?