Ecset és tűpárna

A múltkori színtanácsadó workshop tapsztalatait és ajándék színkártyáját tesztelendő, beszabadultam egy kézimunkakellékes boltba. Kíváncsi voltam, vajon tényleg ki tudom-e választani a megfelelő színt, ha van nálam egy segítség, vagy régi szokásomhoz híven azt veszem meg, ami a legjobban tetszik éppen, függetlenül attől, hogy illik-e a koncepcióhoz, vagy hozzám, vagy sem. Tökéletes tesztalanynak tűnt az a diófaszekrény nagyságú hímzőfonal állvány, ahol a kedvenc Puppets hímzőfonalaim lógtak.

A sötét tél típushoz sötét, hideg színek tartoznak. A színtanácsadás szerint az egy típusba tartozó színek illenek is egymáshoz. Ezért elővettem azt a gyerekkori ötletemet, hogy egy jó széles aszimmetrikus mintájú ezerszínű karkötőt csomózzak. Azért csak sikerült egy-két meleg színt beletévesztenem. Nem könnyű a színválasztás. Nekem legalábbis. 

A csomózott karkötőre remélem, mindenki emlékszik gyerekkorából. Végülis az se baj, ha nem, itt az idő játszani egyet ezzel is. 

Amire szükséged lesz:

Puppets hímzőfonal, 8 szín, egyenként 4m

Biztosítőtű

Esetleg kendő

8 színt választottam a palettáról. 4 m-t vágtam egy színből, duplán fogtam, így 2 db 1m-es szál került a karkötőbe színenként. 

A fonalakat kezdéként összecsomózhatod, de én fogtam az egyik színt, a sötétkéket, és arra hurkoltam fel a többi fonalat, profin, mint aki már makramézott mostanában. Így a sötétkék a két szélső fonalszál lett, ennyi az egész. Egyébiránt visszanyúltam a gyerekkorunkba, amikor a térdünkre csomózott banda kendőkbe biztosítótűztük a karkötőt, hogy a szünetben is lehessen csomózni. Jaj, hát mi sose unatkoztunk!

A csomózáshoz a makramés posztjaimban bemutatott laposcsomót kell használni. A vezetőszálra a másik szálat felülről lefelé kétszer rácsomózzuk. A felső szál adja a csomó színét, a vezetőszál színe rejtve marad. És mostmár mindent tudsz. 

Felejtsd el az indián karkötők takaros kis szimmetriáját, és keverd a színeket, ahogy csak szeretnéd! Ahány csomó, annyi döntés, hogy melyik szál legyen a csomó színe? Jó móka, semmi több. És a végeredmény valami ilyesmi lesz. 

Trükkök:

Ha felülről csomózol, szép, különálló csomóid lesznek. Ha alulről csomózol, akkor sorok, mint a makraméban. 

Ha fordulni szeretnél, vagyis egy rombusz sarkát kialakítani, akkor az első csomó után a másodikat az ellenkező irányba fordítva csomózd, így a felső szálad elindul "visszafelé".

A megmaradt fonalszálakat szépen csomózd egybe, majd fond össze. Például. Már csak egy kapocs kell hozzá, és kész a karkötő!

Egy szép ásványt csomózott karkötőnek is elkészíthetsz. 

Próbáld ki!

Amire szükséged lesz hozzá:

Ásvány marokkő, 

Hímzőfonal

Feszítsd ki a fonaladat, és hurkold rá a többit. Így:

Egy követező fonalat is feszíts ki, és csomózd rá a szálakat. 

Fogd a követ a kettő közé, és szorosan kösd meg őket. A felső szálakat az alsóra csomózva eltűntetheted. Válaszd két egyenlő részre a szálakat,és makramé teshnikával csomózd meg a karkötő szárát. Használd a fantáziád! A makramé posztjaim segítenek a munkában!

Én többféle vastagságot is kipróbáltam. Vékony spárgát, és vékony horgolófonalat is. A spárgát abba is hagytam, de a másikat befejeztem. 

Kísérletezzetek! Jó móka!

Folytatjuk a minimakramé csomózását. 

Elkezdtük a felhurkolással, eljutottunk a feléig a múltkor, most befejezzük sorcsomóval. Sorcsomót lehet kötni vízszintesen, ferdén, egy sorba, két sorba, száz sorba, levél formára, ahogy csak szeretnétek.

A lényege, hogy van egy vezetőszál, ami nem mozdul a kezedből, erre kötöd a csomókat sorban. Egy szállal minimum két csomót kell kötni rá úgy, hogy a szál vége abba az irányba nézzen, amerre menni szeretnél. 

Most készítsd el az alsó részt a lapos csomókkal, amit az előző posztomban megtanultál. Minden sorban hagyd el a szélsőket, így készül a háromszög. 

Most ismét sorcsomók következnek, de mivel egy háromszög oldala hosszabb, mint az alapja, legalábbis a mi esetünkben, ezért én három csomót kötök minden szállal. Mutatom. 

Most pedig a másik irányból is meg kell csinálni ugyanezt. 

Kész is van a kis falidísz, vágjátok le a felesleget, akasszátok fel, és mehet a büszkeségfalra!

Szuper trendi lakáskiegészítő a makramé manapság. Csodás tárgyak születnek ügyes alkotók jóvoltából itthon, és külföldön is. Ezen a blogon azoknak a szépségeknek csak az icipici kistestvérét próbáljuk ki, élvezetből. Az előző posztban már csináltunk egy atomegyszerű kis szépséget a falra, ma pedig olyan minimakramét hoztam, amiben kipróbálhattok két csomózást is. 

Amire szükséged lesz hozzá:

Egy fadarab, 

maradék fonal, 

olló, 

türelem.

Vágd fel a fonalat hasonlóan hosszú darabokra. Készülj fel, hogy ezek a csomók elvesznek majd a fonal hosszából, hagyj rá egy kicsit. Hurkold fel a felbehajtott fonaldarabkákat a fára, itt leírtam részletesen. Kezdődhet a csomózás.

A lapos csomó:

Négy szálat fogsz a kezedben. A jobb szélsőt átemeled a középső kettőn, a bal szélsőt viszont fölé emeled, majd a bal szélsőt a két középső háta mögött viszed jobbra, és ott átdugod a jobb szélsőn kialakult hurkon. Majd megcsinálod fordítva: Bal szélső előre, jobb szélső rá, majd a két középsőt hátulról megkerülve a bal hurkon ki. Ha ez így bonyolult lenne, lefotóztam, lefilmeztem. 

Haladj balról jobbra, négyes csoportokban. A következő sort úgy kezdd meg, hogy a két szélső szálat kihagyod, és a 3., 4., 5., és 6. szállal kötöd az első csomót. Na így szépen haladj, amíg szeretnél. Rögzítsd valahogy a munkát, hogy könnyebb legyen a dolgod. Én leragasztottam. 

Hiba: én mindig ugyanazt a hibát követem el, méghozzá azt, hogy a csomó második felénél rossz irányban fűzöm át az utolsó szálat, ezért a csomóm csúnya lesz, de az a kisebb probléma, viszont ki is fordul. Ha nálad is van ilyesmi, ellenőrizd le, és javítsd ki, hogy szép, és könnyen köthető legyen. 

Legközelebb jövök a sorcsomóval, és akkor be is fejezzük a kis izénket. 

Emlékszem, nagymamámnál mindig lógott egy makramé. Én azt mindig megpróbáltam befejezni. Nem tudom, miért hagyták. Én lehet, hogy leszedném a fejét annak, aki megpróbálna befejezni egy falikárpitot a falon. De nekem szerencsém volt, ezzel a makraméval is. Így már gyerekkoromban kipróbálhattam. Akkoriban minden lakásban volt. Aztán valahogy ciki lett. Mondjuk ki. De most ismét virágkorát éli!

Csak mondom, hogy azok a könyvek most is megvannak, amikből a nagyanyáink tanultak alkotni. Ráadásul az internet áldása, hogy ezerféleképpen megnézhetjük, minden létező csomót, fogást. 

A mai minimakramé nagyon egyszerű lesz. 

Amire szükséged lesz hozzá:

egy fadarab

maradék fonal

olló

Vágd kb. egyforma hosszú darabokra a fonalat. Nem kell sok, kezdd el valamennyivel, aztán majd vágsz még hozzá, ha kell. 

Hurkold fel a fonalszálakat a faágra. Félbehajtva fektesd az ágra. Hajts hátra, és a végét húzd át a hurkon. Ennyi. Óvatosan igazítsd meg, szorítsd meg, vigyázva, hogy a faág ne húzza ki a fonal szálait.

Jöhet a következő szál. Majd a többi. Olyan sűrűn helyezd el a fonalakat, ahogy neked tetszik.

Akaszt fel a faágat, és ollóval fodrászkodd meg a pamacsot. 

Ugye szép?

Csinálunk majd bonyolultabbat is. Na nem nagyon, csak kicsit. Itt és Itt.